Vízfogás:

• karok nyújtva,
• csukló egyenes,
• a felsőtest könnyedén előre hajlik,
• a hátat egyenesen, de nem mereven tartani,
• addig kell előre kocsizni, amíg a sípcsont függőleges helyzetbe ér.

Áthúzás:

• a láb és a felsőtest egyszerre indul, a láb nyújt, a felsőtest fokozatosan hátra dől,
• a karokat csak a csapás végén – amikor a láb már befejezte a tolást – kell behajlítani,
• a láb folyamatosan egyre erősebben tol, közben a felsőtest is egyre gyorsabban lendül hátra, a végén pedig a karok befejezik a csapást,
• a csapás végén a felsőtest kicsit hátra dől,
• vállak lazák, nem kell felhúzni őket,
• könyököket könnyedén tartani, nem kell sem a test mellé szorítani, sem felemelni

Szabadítás:

• a nyelet a gyomorszáj magasságához húzni, csukló egyenes
• lábak nyújtva (nem szabad túlnyújtani őket!)

Visszakocsizás:

• kinyújtani a karokat,
• előrehajolni a felsőtesttel,
• miután a csukló elhagyta a térd vonalát, utána hajlítani a lábakat,
• egészen addig kocsizni előre, míg a sípcsont nem függőleges.