A helyes evezőstechnika

4 fázisra bontható az evezősmozgás, úgymint vízfogás, áthúzás, szabadítás, visszakocsizás.

Vízfogás:

  • karok nyújtva,
  • csukló egyenes,
  • a felsőtest könnyedén előre hajlik,
  • a hátat egyenesen, de nem mereven tartani,
  • addig kell előre kocsizni, amíg a sípcsont függőleges helyzetbe ér.

Áthúzás:

  • a láb és a felsőtest egyszerre indul, a láb nyújt, a felsőtest fokozatosan hátra dől,
  • a karokat csak a csapás végén – amikor a láb már befejezte a tolást – kell behajlítani,
  • a láb folyamatosan egyre erősebben tol, közben a felsőtest is egyre gyorsabban lendül hátra, a végén pedig a karok befejezik a csapást,
  • a csapás végén a felsőtest kicsit hátra dől,
  • vállak lazák, nem kell felhúzni őket,
  • könyököket könnyedén tartani, nem kell sem a test mellé szorítani, sem felemelni

Szabadítás:

  • a nyelet a gyomorszáj magasságához húzni, csukló egyenes
  • lábak nyújtva (nem szabad túlnyújtani őket!)

Visszakocsizás:

  • kinyújtani a karokat,
  • előrehajolni a felsőtesttel,
  • miután a csukló elhagyta a térd vonalát, utána hajlítani a lábakat,
  • egészen addig kocsizni előre, míg a sípcsont nem függőleges.

 

 

Megszakítás